Fáradtolaj kályha, 22-30kW

Az alábbi olajok égetésére alkalmas

• Növényi olajok
• Használt növényi olajok
• Ásványi olajok
• Használt ásványi olajok (motor-, sebességváltó-, hidraulika és HBO I, II, III fűtőolajok)
• Szintetikus olajok

Felhasználási területe

• Ipari épületek, raktárak, leltár épületek, autójavító műhelyek, garázsok, mezőgazdasági épületek, pincék

Fűtési jellemzők

• Két teljesítményfokozat
• Védőburkolat
• Védelem az olaj kiszivárgása és begyulladása ellen
• Beépített ellenörző rendszer
• LED-es égéstér sérülés jelző
• Magas hőfoknak is ellenáló acél égéskamra
• Kézi begyújtás
• Hősugárzása minden irányba
• Tartály kapacitás 50l
• 50-70°C-os meleglevegő kibocsájtásnál a teret (1000m³) hozzávetőlegesen 12°C-ra melegíti
• Erősített váz
• Horganyzott lemez
• Kézi lekapcsolás
• Nyílt égéstér: az égési folyamat közvetlenül a környező levegővel érintkezik, vagyis a kályha égésterében az égéshez szükséges oxigén a helyiség levegőjéből származik.

Technikai adatok

A kályha beszerelését érdemes előtte megterveztetni, így kiküszöbölhető, hogy utólag kelljen valamit még megcsináltatni köré, hozzá, mellé. Mindenképpen épületgépész vagy mestervizsgás fűtésszerelő kell hozzá, aki felméri a helyszínt és meg tudja mondani, mit kell esetleg hozzá még tenni/venni.

Legalább 120 légköbméterű legyen a helyiség ahová bekerül a kálhya, mivel nyitott égés tér van benne (az adott légtérből veszi el az égéshez szükséges oxigént), kisebb helyiségben nem lesz meg a megfelelő huzata, ezáltal a megfelelő égése a készüléknek. Ha mégis kisebb helyiségbe teszik (bár, ezt minek tennénk, mert akkor túlfűtés lesz az adott helyiségben), akkor olyan légbevezető használata kell, ami a gázkazánoknál is szokott előírás lenni.

Kémény kivezetés: nem kivetelezhető, hogy a gázkazán kéményébe "csak" belehúzzuk a gázkazán helyett. A gázkazán szilícium-magnézium tartalmú alumínium ötvözete, vagy netán a kondenz kazánok PPs anyaga (egyfajta műanyag) papír módra szétég egy perc alatt, mert a faradtolaj kálhya füstgáz hőmérséklete, ami kimegy a kéményen át, jóval nagyobb, mint a gázkazánoké (gázkazán max 50°C fok körüli, ez kb. tízszerese, de min. 300 °C körüli), az átmérő is más, így csak inox (rozsdamentes) kéményrendszere lehet. Sokan csak tégla kéménybe belehúzzák: az azért nem jó, mert ebben a füstben vannak koromdarabkák is, ami szépen lerakódik a kémény falán belülről, és az megkátrányosodik a hőtől, azt csákánnyal szedik le max. 3-4 év után, mint az aszfalt út, olyan lesz belülről a kémény fala, mindig szűkítve a belső átmérőt, ahogy rakódik a korom. Ha tégla kéménybe vezetik az inox csövet, ajánlott a 250mm átmérő, hogy a 150 mm átmérő mellett legyen hely a meleg elfogadására, bár, ezt sokan nem teszik meg, mert eleve már nem akkorára van építve, de ajánlatos lenne, ha még ezután alakítják ki. Az inox esővédő sapka szükséges a kémény tetején, hogy ne csorogjon vissza az eső, mert 4-5 év alatt rozsdásodhat enélkül a kályha belseje.

Piezo (automata) begyújtás itt nem lehetséges, papír+gyufa minden modellnél, azt tudják csak megcsinálni, hogy reggel begyújtja, este elzárja. Olyan, mint egy "cserépkályha" ilyen téren, nem olyan, mint egy gázkazán, hogy vezérelve bekapcsol, kikapcsol.

Hivatalosan csak a Katasztrófavédelmet kell kihívni a beszerelés után, akik a tűzvédelmi besorolást, előírásokat megmondják és tűzvédelmi oktatást lefolytatnak a kazánt kezelőknek, amiről tűzvédelmi naplót is kell vezetni (elmondják ezt is). Kéményseprő vállalat engedély nem kell, mert a Katasztrófavédelem úgyis nézi a kéményt is a tűzvédelmi besorolásnál.

FONTOS: begyújtás csak fáradtolajjal, a kazán leírása szerint történhet! Más gyújtófolyadék (benzin, kerozin stb.) használata TILOS!